Szcenáriók a könyvtárak jövőjére
- 2008-07-30 11:49:53
Pénteken Szombathelyen jártam a Magyar Könyvtárasok Egyesületének negyvenedik vándorgyűlésén. Délután, a FITT szekcióban adtunk elő (Fejlett Információs Technológiák és Társadalom). Az elmúlt két évben legalább 3-4 könyvtáras konferencián voltam, azért szeretnek meghívni, mivel elég markánsan képviselem azt a véleményt, hogy jelenlegi formájukban a könyvtárak nem működhetnek tovább az információs korszakban. Erről írtam már korábban itt is. De most a témában megjelölt szcenáriókészítésről beszélnék inkább. A szenáriókészítést Z. Karvalics László celebrálta, én afféle íródeák szerepben jegyzeteltem leginkább a projektoros számítógépbe, illetve néha adtam hangot véleményemnek. Ezért ugyan kár volt elmenni Szombathelyre (hajnali 4.20-kor kellett kelnem), de ha már ott voltam, legalább elhoztam ezt a jegyzetet. Leginkább a résztvevőknek lesz érdekes (akiknek megígértem, hogy felteszem ide), más olvasóknak néhány előrebocsátó megjegyzés. A szcenáriókészítés elején a résztvevők közösen összeszedik azokat a meghatározó erőket, amelyek a következő 1-2 évtizedben a fejlődést meghatározzák az adott területen, jelen esetben a könyvtárak esetében. Azután kiválasztanak két olyan erőt, amelyek egy X, illetve Y tengelyt képzhetnek és kiadnak egy olyan teret, amelyben a fejlődés leírható. Értelemszerűen így négy szcenárió készül, az X pozitív Y pozitívtól az X negatív és Y negatívig. És akkor most a jegyzet - akinek kérdése van, kérem írjon kommentet:
1. Driving forces (meghatározó, felhajtó erők):- nyomás az integráció irányába
- olvasás mennyiségszerkezete, használói szokások, igények megváltozása
- lustaság, motivációhiány (olvasó és könyvtáros is)
- az információ szerkezete megváltozik (kivonatok fontossága megnő), előemésztett információ
- értékmérés megjelenésének igénye (web 2.0) – vége van az akadémiai világnak, de hol fog megjelenni az érték? Legyen irányított értékteremtés, jelenjen meg a hagyományos médiában.
- az információ olvasás nélkül is megkapható (+ hangoskönyv)
- közösséghez tartozás anonim módon
- nem olvasnak a kutatók, csak írnak
- olvasók mellett/helyett felhasználók
- képtelenség a releváns információ kiválasztása (felhasználó)
- elmagányosodás, otthon olvasás
- digitalizálás
- digitális tartalmak létezése (képernyő felé tolódó olvasás),
- vizualitás értelmezésének fontossága, felértékelődése
- üzleti szolgáltatók nagy vehemenciával lépnek a szolgáltatások irányába
- centralizálás, decentralizálás egyidejűleg (web 2.0 eszközökkel)
- párhuzamos munkavégzés, redundancia elkerülése a digitalizálásban
- csatornaváltozás, virtualizáció
- magyar és idegennyelvű tartalmak megjelenése a könyvtárakban (folyóiratok, szótárak, stb.)
- határok elmosódása, angol nyelv és tartalom megerősödése
- jogok, jogkezelés, hozzáférés
2. Tengelyek
- HAGYOMÁNYOS, JELENLEGI MŰKÖDÉS (Barokk) – DIGITÁLIS, INFORMÁCIÓS EMANCIPÁCIÓ (KÖNYVTÁRATLANÍTÁS) (Digitális reneszánsz – „infoszánsz”)
- AZ INFORMÁCIÓ ÉS TUDÁS KÖZJÓ (Kollek Tivadar) – EGYÉNI, PIACI JÓSZÁG (Werbőczy)
• EGYÉN – KÖZÖSSÉG (kooperatív terek növekszenek, közösségi tartalmak, intézményi centralizáltság)
• SZABÁLYOZOTT – ÖNSZERVEZŐDŐ
• COPYRIGHT – COPYLEFT
3. Forgatókönyvek
I. Barokk – Werbőczy: „Északi Jeges-tenger”
• visszafagyás
• rossz hatékonyság, pénzpazarlás
• partizánharc
II. Reneszánsz – Werbőczy: „lappangó szabadságharc”
• digitális tartalmak kisajátítása, piaci alapra helyezése (haladás és piaci érdek)
• látens szabadságharc a piaci ellenerőkkel szemben
• nem stabil (vagy reneszánsz lesz, vagy visszarendeződés)
III. Barokk – Kollek Tivadar: „romantika”
• az állam és a piac nyitott az új elvű, hatékony, közjónak utat engedő rendszerre
• Pató Pál, hagyomány, erős intézményi működés, barokkos korszellem
• nem stabil (vagy barokk lesz, vagy kollektivizmus)
IV. Reneszánsz – Kollek Tivadar: „digitális éden”
• egymást erősítik
• veszély lehet a digitális anarchia (ha túlzásba viszik és nincs új kontroll struktúra)
"Pató Pál."
Ma másodszor ütközök bele.