Tegyék szabadon hallgathatóvá a Nagy Imre pert!

Lehet, hogy csak nekem nem megy a fejembe, hogy miért nem teszik szabadon hozzáférhetővé a weben a Nagy Imre per teljes hanganyagát, de én akkor is teljesen megdöbbentőnek tartom, hogy a 21-ik században a nyilvános bemutatás egy egyszeri, szűk körre korlátozódó lejátszást jelent. Sőt, ez már a huszadik században, a rádió korában is anakronisztikus lett volna. Nevetséges bohóckodásnak érzem az egészet az adatvédelemre való hivatkozással együtt. Tessék digitalizálni a teljes peranyagot és feltenni a netre!

Ma reggel olvastam a Californiai Magyarság (sic!) lapját a neten (86-ik évfolyam, 23-ik szám, 2008. június 13, péntek, Gazsnak köszi a linkért) és találtam benne egy izgalmas beszámolót a Nagy Imre per lejátszásáról. Ez az első újság (számomra), ahol végre arról is olvashatok (7-ik oldal közepe), hogy a TASZ (Földes Ádám) tiltakozott az egyszeri lejátszás, meg a titkosítás ellen. Abszolút egyetértek.
Szeretném kezdeményezni, hogy a Nagy Imre per teljes hanganyagát digitalizálják és tegyék szabadon hozzáférhetővé a weben. Kábé nevetséges szerintem, hogy egyfajta performanszként lejátsszák, "bárki" meghallgathatja (aki el tud menni), mindenki más meg ki van zárva belőle egy jó időre. Akkor most nyilvános, vagy nem nyilvános az anyag? Ha nem nyilvános, akkor mi a túrónak játsszák le, ha meg az, akkor miért éppen a nyilvánosságot zárják ki?
Én például anno foglalkoztam '56-os kutatással (kevesen tudják, de majdnem '56-kutató lett belőlem, még az '56-os intezétben is jártam többször, áldott emlékű Litván Gyuri bácsinál), de most nincs időm elmenni a hangfelvétel lejátszását meghallgatni, de szívesen meghallgatnám, letölteném az mp3 lejátszómra és hallgatnám olyankor, amikor időm engedi. Történelem-órákon is sokkal közelebb hozhatná a diákokhoz, hogy mi is történt, ha letölthetnék a hordozható eszközeikre, vagy ha valaki vágna belőle egy rövid 1-2 órás zanzát. De nem, tiltsuk meg, hogy bárki meghallgathassa, zárjuk be a méregszekrénybe. Biztos ez a jogszerű megoldás(?), és ez tesz a legjobbat a magyar társadalommal, meg Nagy Imre emlékével?

2 hozzászólás eddig

  • Értékelés:
- egyetertek
egyetertek
2008-06-16 06:08:39

Egyetértek!
Egyébként nem hiszem el, hogy senki nem csinált kalóz felvételt... most épp ezt keresgélek, hátha van valahol, emiatt jutottam amúgy ide is most. :)

- Földes Ádám
Földes Ádám
2008-06-19 13:26:47

Nyilvános nem nyilvános?

A tárgyalásnak nyilvánosnak kellett volnia lennie ez derül ki az OSA honlapjáról, ahol elég sokat írnak a per hátteréről http://www.osa.ceu.hu/galeria/catalogue/2008/per/aper/hu_index.html

Az akkor hatályos 1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról azt írja, hogy

„7. § (1) A bíróságok tárgyalásai nyilvánosak.
(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről bármikor kizárhatja, ha az államtitok, katonai titok vagy hivatali titok megőrzése végett vagy erkölcsi okokból feltétlenül szükséges. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti, hogy a tárgyaláson jelen lehessenek.
(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatait általában nyilvánosan hirdeti ki.”

A perben arra hivatkoztak, hogy államtitkok miatt kell kizárni a nyilvánosságot, holott minden amiről szó volt a nyilvánosság előtt zajlott, így az államtitokra való hivatkozás egyértelműen alaptalan volt. Később ezt az 1989-es rehabilitációs ítélet is megerősítette.

Ha valakinek azzal kell számolnia, hogy amit mond, tesz, azt a nyilvánosság előtt teszi, akkor ennek megfelelően fog viselkedni. Az akkori törvények szerint a per minden résztvevőjének ezzel kellett számolnia. Más kérdés, hogy a gyakorlatban nem így volt. Olyan személyes adatokat pedig nem kell a nyilvánosság elől védeni, amelyek az akkori és a mostani jogszabályok szerint is a nyilvánosságra tartoztak/tartoznak.

Tudtommal az OSA igazgatója a Magyar Országos Levéltártól kutatóként kérte ki a felvételeket és saját felelősségére játszotta le azokat a nyilvánosság előtt. A MOL egymással ellentmondó álláspontokat képviselt, közös pont bennük az volt, hogy kizárólag a levéltári törvényből indultak ki http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500066.TV
Ott az áll, hogy „24. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.
(2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha
a) a kutatás - a kérelmező költségére - anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy
b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy
c) a kutatásra tudományos célból van szükség - feltéve, hogy a 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott harminc, illetőleg tizenöt év már eltelt - és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.”

Emiatt keresték az örökösöket, az áldozatok hozzátartozóit megtalálták és azok hozzájárultak a nyilvános lejátszáshoz, de minden tanút, hatósági embert nem találtak meg.

Szerintem ez a szabályt akkor kellett volna csak alkalmazni, ha olyan dokumentumok nyilvánosságáról van szó, amelyet eredetileg nem a nyilvánosságnak szántak. Ennél a pernél viszont a nyilvánosság volt (lett volna) a meghatározó és nem halott emberek féltve őrzött és jogosan őrzött titkait akarta az OSA nyilvánosság elé tárni.

Úgy tudom, hogy az anyagot digitalizálta(tta) az Magyar Országos Levéltár, így akár a netre is ki lehetne tenni.

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá ehhez a bloghoz. Belépnél? | Regisztrálnál?

Rólam

Az ELTE-n végeztem szociológiát és politológiát az ezredfordulón. Megalakulásától az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (www.ittk.hu) munkatársa voltam 2008 augusztusig. Jelenleg a Szonda Ipsosban dolgozok, mint online stratégiai igazgató. Két gyermekem van (Maja és Soma).

Kedvenc szerzők


http://rss.infotars.blogter.hu/

0Szavazz
Szavazz és a bejegyzés címlapra kerülhet