A webkettő életformává válik

• 2008-06-05 00:26:55

• probesz (hozzászólások: 1) Címkék: blog, gemius, nhit, sns, videómegosztás, wiki, wikipedia, youtube

Éppen befejeztem egy 20 oldalas tanulmányt a közösségi tartalomelőállításról (user generated content). A blogokról, wikikről, kapcsolathálózati oldalakról (social networking sites) írtam. A tanulmány ugyanúgy az NHIT-nek készült, mint a múlt heti p2p. Idemásolom az összegzést a végéről, de a lényeg, hogy a webkettő a jövőben az életünk része lesz, az önkifejezés, önmeghatározás, önazonosság, és identitáskeresés egyik fontos része.
Az elmúlt három évben, amióta a tanulmánynak az első verziója megjelent, fontos változások történtek a közösségi tartalomelőállítás terén. A blogok, mikroblogok, wikik, kép- és videómegosztók, kapcsolathálózati oldalak egyre inkább a mindennapok részévé váltak, miközben lassacskán a web legnépszerűbb szolgáltatási közé emelkedtek. A YouTube egymaga akkora forgalmat generál 2008-ban, mint az ezredfordulón az egész internet. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezek a szolgáltatások még további dinamikus fejlődés (mennyiségi és minőségi – új szolgáltatások megjelenése), majd várhatóan egy ezt követő konszolidáció előtt állnak, ami után feltehetően meg fogják találni azokat a gazdasági-társadalmi funkciókat, amelyekre a legalkalmasabbak.
A jelenlegi helyzet szerint több mint száz millió blog van a világban, több mint 10 millió szócikk a Wikipédiában és a legnagyobb közösségi oldalak felhasználóinak a száma is meghaladja egyenként a száz millió főt. Tömeges jelenségről van tehát szó, még ha egyúttal igaz is rá, hogy a legtöbb felhasználó csak kevés blogot olvas, a legtöbb blognak kevés felhasználója van, hogy kevesen írnak wiki szócikkeket, és a legtöbb felhasználónak csupán néhány száz ismerőse van a kapcsolathálózati oldalakon. A web 2.0-nak éppen az adja az egyik értékét, hogy sokszínű, és elérhetővé teszi, hogy a kevesek érdeklődésére számot tartó dolgok is kivitelezhetővé és fenntarthatóvá váljanak (long tail jelenség).
A folyamatban lévő kutatások és fejlesztések azt mutatják, hogy a területen még várhatók újdonságok és olyan dolgok kerülnek a felszínre (pl. mikroblogok, lokatív média), amelyek korábban vagy nem léteztek, vagy nem tűntek ennyire meghatározónak. Mindeközben a három évvel ezelőtt erősnek ígérkező trendek (pl. podcasting vagy vlogolás) nem váltak meghatározóvá a területen, hanem marginálisak maradtak.
Ennek az a következménye, hogy a terület sokszínű marad, de a sok fejlesztési projekt közül nem lehet pontosan előre meghatározni, hogy melyekre tartanak majd a felhasználók igényt. Emiatt a várható trendek, forgatókönyvek közül sem lehet egyértelműen kiválasztani egyet, bár az bizonyosnak látszik, hogy az egész közösségi web területe még tovább erősödik a következő néhány évben, de emiatt konszolidáció előtt is áll. A divat lecsengését követően derül majd ki, hogy mire is jó, és mire nem az a sok alkalmazás, amit ezen a területen fejlesztettek. Az is bizonyos azonban, hogy mindez átalakítja a felhasználók médiafogyasztási, kommunikációs, informálódási, kapcsolattartási szokásait – hosszú távon a web 2.0 az életforma részévé válik, és az önkifejezés valamint az identitásképzés fontos részét fogja képezni. A jövőt tehát maguk a felhasználók fogják meghatározni és nem a technológia.
Persze azon, hogy milyen jövő elé nézünk, számos tényező alakíthat, ezek közül a legfontosabbak a hagyományos tartalomipar hozzáállása az új médiához, a felhasználók részvételi hajlandósága (ami összefügg az időháztartással és az információs írástudással), és a részvételhez szükséges eszközök, rendszerek, hálózatok penetrációja (amit ezek árán túl meghatároz, hogy mennyire használhatóak a közösségi tartalomelőállításba való gyors és egyszerű bekapcsolódásra).
A közösségi tartalomelőállításnak elsősorban, mint alkalmazott technológiának a gazdasági és társadalmi hatásai lesznek meghatározóak. Ezek a hatások lassan jelennek meg, emiatt az előidézett gyökeres változások nem is tűnnek fel azonnal azoknak, akik benne élnek. Ez hangsúlyosan érinti például a médiarendszert (információkhoz való hozzáférés, szórakozás), az oktatási rendszert (tudásmegosztás, tudásgenerálás), a politikai rendszert (participáció, vélemény-nyilvánítás), a gazdaságot (marketing, PR, társadalmi felelősségvállalás), és a kultúrát (kulturális javak termelése, elosztása)
Idehaza ugyanazok a folyamatok mennek végbe kis késéssel, mint más fejlett országokban, azzal a megszorítással, hogy Magyarországon kevesebben használnak internetet, illetve a nyelvi korlátok miatt előnyben részesítik a helyi megoldásokat. A blog, wiki, kapcsolati háló oldalak, videómegosztók azonban a legnépszerűbb internetes szolgáltatások közé tartoznak, olyan lehetőségek, amelyek révén a felhasználók aktív módon értelemmel tölthetik meg az internet használatát. Mindennek hatása van a felhasználók életére, így idehaza is egyre természetesebb, hogy az élet meghatározó eseményeit közösségi oldalakon is megosztják az emberek egymással.