Kettő pont nulla vagy /dev/null – avagy van-e jövője a mai könyvtáraknak?
- 2007-11-16 10:11:35
Hérfőn a Fővárosi Szabó Ervinben megrendezésre kerülő Új kommunikációs lehetőségek a könyvtárakban c. konferenciára vagyok hivatalos. Az elmúlt években háromszor hívtak könyvtáras konferenciákra, mindannyiszor elmondtam, hogy a könyvtárak eltűnhetnek a föld színéről, amit egyesek provokációnak, mások megfontolandó intelemnek gondoltak. Talán nem véletlen, hogy negyedszer is elhívtak előadni, ezúttal már (ami nagyon megtisztelő, köszönet érte) nyitó előadáónak. Próbálok élni és nem visszaélni a helyzettel és segíteni jobban megérteni azt, hogy milyen kihívással is néznek szembe napjainkban a könyvtárak szerte a világban.
Az előadás PPT egyelőre még nincsen készen, viszont mára kérték az absztraktot, amit ide is bemásolok, itt ugyanis hozzá lehet szólni - a konferencián térben és időben korlátozott a reagálás lehetősége, ráadásul biztos nem mindenki jön el a konferenciára, akit a téma érdekelhet. Szóval, nagyjából ezt tervezem elmondani:A könyvtárak megújulás előtt állnak. Ez a megújulás nem csak
választás kérdése, hanem kényszer is. A változásokból nyertesként
és vesztesként is kikerülhet az emberiségnek ez a fontos évezredes
hagyományokkal bíró intézménye. Azt, hogy mi fog történni, a
kulcsszereplők közötti viszony fogja eldönteni. Ezek a
kulcsszereplők az olvasó, a könyvtáros, a döntéshozó, az
információ, és az információhordozó technológia. A változás lényege
abból fakad, hogy alapvetően megváltozott az információ és az
információhordozó technológia. Az információk már nem csak a
hagyományos könyvtárakban férhetők hozzá szisztematikus módon.
Ennek hatása van az olvasóra, a könyvtárosra és az információra
egyaránt. Ez a fejlődés felveti azt a kérdést, hogy vajon továbbra
is a „hagyományos” könyvtár-e az információkhoz
való hozzáférés leghatékonyabb eszköze? Végeredményben a könyvtár
legitimitása és létezése kérdőjeleződik meg.
Az előadás egyrészt ezt a helyzetelemzést kívánja részletesebben is
bemutatni, másrészt arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit
tehetnek egy ilyen helyzetben a könyvtárosok, hogyan újuljon meg
sikeresen a könyvtár?
Az előadás során bemutatott témák a következők:
Az alaphelyzet:
• Megváltozó információháztartás,
változó olvasási szokások.
• Az információk
„túltermelése” mint a normális állapot.
• A kihívás lényege: a nyomtatottól az
elektronikusig, a korlátozottan hozzáférhetőtől a szabadon
elérhetőig. Az információhordozók forradalma zavart kelt.
• Információk az interneten –
hozzáférhető-e minden? Legális, szürke és fekete megoldások
– a jelenlegi állapot.
• A szakadásos (disruptive) fejlődés
fenyegetése.
Forgatókönyvek:
•
„Álomforgatókönyv” az olvasó szemszögéből:
középpontban az információ (legyen minden gyorsan, könnyen és
ingyen hozzáférhető).
•
„Álomforgatókönyv” a könyvtárak szemszögéből:
középpontban a könyvtár és a látogatói (az intézmény megőrzése és
megújítása).
• Hol találkozhatnak az olvasói és a
könyvtárosi elvárások, vágyálmok?
Könyvtár 2.0 – lehetséges válaszok a
„szakadásos fejlődésre”:
• Hogyan segíthet a megújulásban a web
2.0?
• Mit jelenthet a könyvtár 2.0?
• Mik lesznek/lehetnek a könyvtár
funkciói a jövőben? Mivel jár ez? (A nagy akadémiai könyvtáraktól a
kisközösségi közkönyvtárakig.)
Arra keresem a választ, hogy mi lehet a "választóvonal" abban, hogy valamely könyvtáros "megengedi" a használók befolyását, sőt, irányítását az éretékalkotásan, mások pedig nem. Pontosan melyek lehetnek az utóbbiak félelmei? S hogyan lehet az előbbieket klónozni ;-)